Maria Loretto Sion Hegyén
Svájcban már 1126-ban megtelepedtek a premontrei
nővérek. A 13. század első felében a férfimonostorokkal
együtt 15 kolostor volt, amelyek kivétel
nélkül áldozatul estek hitújításnak. Berg Sion
örökimádó kolostorát St. Gallenben 1776-ban alapította
Joseph Helg. A kolostor a Dél-Németországból
Uetliburgon és Gomiswaldon keresztül Einsiedelnbe
vezető zarándokút mentén feküdt; s ezáltal mindig is
nyitott volt a zarándokok fogadására. Helg atya hívására az
első nővérek a baden-württembergi Schussenried premontrei
kolostorából érkeztek, s egy rövid noviciátus után tették le
fogadalmaikat. Ennek ellenére a közösség püspöki joghatóság
alá került, a Rend jogai csak a lelki irányítás területére
terjedtek ki. A Közösség azonban a churi, majd később a
sankt-galleni püspöknek köszönhette, hogy átvészelték a
francia forradalom viharos éveit.
A kolostor nővérei alapításától kezdve szoros imakapcsolatot alakítottak ki a körülöttük élő emberekkel. Ők ezt háromszoros köteléknek hívták: közel vannak az emberekhez imádságukban, megosztják velük mindennapjaikat, valamint imájuk kíséri a holtakat és a haldoklókat.
A közösséget az 1897-es generális káptalan ismerte el és a teplai apát felügyelete alá helyezte. Ma a nővérek a st. galleni püspök joghatósága alá tartoznak. Sok munkájuk ellenére a nővérek örökimádók, a nap 24 órájában folyik a szentségimádás, s természetesen elimádkozzák a teljes officiumot is.