Mária Mennybemenetele kolostor története

1243-ban Rodrigo Fernandez Valduernát, Astorga grófját mélyen megindította a premontreiek lelkisége és Szűz Mária tisztelete, ezért palotáját annak minden felszerelésével együtt a Rendnek adományozta. Az épület Villoria de Orbigo falujában állt. Aguilar de Campoo palenciai apát idején történt mindez. Az atyák 1511-ig éltek itt. Amikor ôk elmentek, helyükre a torói monostorból érkezett hét nôvér. Ettôl kezdve a premontrei apácák használták a monostort.

Volt idő, amikor a közösség virágzott, sok hivatás és szent életű nővér ékesítette. Hosszú ideig átlagosan 40 nővér élt a közösségben, de a 18. században a hatvanat is meghaladta a létszám. Ma pár nővér alkotja mindösszesen a közösséget, s ha Isten nem segít ezen a helyzeten, be kell zárnunk a kolostort. Mi azonban nem adjuk fel a reményt. 1665-ben felgyújtották a monostort. A teljes épület leégett, elégtek dokumentumaink és a szép román stílusjegyek a tűz martalékává váltak. Az apácák egy astorgai palotában találtak menedéket, és korábbi épületeik teljes helyreállításáig itt éltek. A helyreállítás csak 1700-ban kezdődhetett meg, s 1774- ben fejezték be a templomépülettel. 1986-ban a monostor egy része ismételten leégett. Hála Istennek, sikerült helyreállítani a Rendtől kapott adományokkal és más közösségek támogatásával, barátainkkal, jótevőinkkel és saját munkánkkal.

Közösségünkben az evangéliumi tanácsok szerint élünk, s próbáljuk követni Szt. Ágoston Reguláját is, ahogy Szt. Norbert meghagyta nekünk. Imádkozzuk a teljes zsolozsmát, és naponta szentmisén veszünk részt. Ezek képezik napirendünk gerincét. A zsolozsma egy részét énekeljük, más részét csak recitáljuk.
A nővérek saját varrodánkban dolgoznak. Az innen származó jövedelem fedezi közösségünk anyagi szükségleteit.

A nővérek kolostora

Oldal elejére